Sziasztok!
Pár hete (na jó..hónapja) készült egy összegzés a vitorlákról...itt meg is találjátok. Poén, de sokszor jómagam is megnyitom ezt a bejegyzést, mert végre egy helyen össze van szedve a vitorlák különböző típusai.
Gondoltam, ha már ez megvan, akkor érdemes lenne eggyel továbbvinni ezt a fejezetet. Így tehát a mostani bejegyzés a vitorla beállításáról fog szólni. A korábbi, vitorlákról szóló bejegyzésben az egyes vitorlakészítők által ajánlott beállításokat is kigyűjtöttem nektek. Ezekben sok okosság van, igaz angolul. A mai bejegyezés ezeket a gyári ajánlásokat részben érinteni fogja.
Mint azt korábban többször is írtam, a vitorla (a rudazattal együtt) igen nagy arányban befolyásolja a teljesítményt. Éppen ezért nem csak a jó vitorla-rudazat kombinációt kell megtalálni az adott versenyzőhöz, hanem magát a felszerelést is jól kell tudni beállítani.
Amikor egy-egy versenyen részt veszek, mindig kíváncsian járok körbe, hogy a versenyzők hogyan bánnak felszereléseikkel, mennyire ápolják azokat, vagy épp milyen precízen állítgatják azt. Egyáltalán tudják-e, hogy mit miért állítanak? Értelemszerűen most nem feltétlenül azokról beszélek, akik EB-VB-re készülnek, hanem inkább a feltörekvő fiatalokról, így ez a bejegyzés most inkább nekik szól.
Egy vitorlára ránézve másodpercek alatt meg lehet állapítani, hogy nagyságrendileg jól van-e beállítva:
- spagócák vastagsága, egységessége, kopottsága
- csomók feszessége
- vitorla és rudazat közötti távolság az árboc és a boom mentén
- vitorlán lévő jel az árbocon lévő határoló jelek közé esik-e
- a bújtatható kötelek használtsága
- a vitorla megfeszített-e?
Ha ez rendben, akkor jöhet a precíz felkötésnek az ellenőrzése, azaz a 17 spagóca kontrollja. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy:
- összesen 5 spagóca van a vitorla sarkainál:
- 2 a széljelzőnél; ez a vitorla throat pontja; (a merőleges felső és az átlós)
- 2 az árboc-boom csatlakozásánál; ez a vitorla tack pontja (egy az árbocon, egy a boomon)
- 1 a vitorla hátsó sarkánál; ez a vitorla clew pontja.
- valamint 12 spagóca a vitorla sarokpontjai között; 6-6 az árboc és a boom mentén.
Edzésen rendszerint meg szoktam kérdezni, hogy a vitorla beállítása megvolt-e?
Mire a válasz: persze - persze.
Újabb kérdés: mind a 17 spagóca?
Újabb válasz: nincs is annyi.
:)
Részben igaz, nem kell mindig mind a 17-et beállítani, de átnézni viszont át kell, mert azok a fránya csomók fellazulhatnak...pláne egy erős szeles edzés, vagy versenynap után.
Alapvetően van a gyenge szeles és az erős szeles beállítás.
Véleményem szerint a boomon, szélerőtől függetlenül mindig lehet hagyni az osztályszabály által megengedett 10mm-es távolságot… ami legyen inkább 5-7mm. A boomon lévő pöckök és kötélfogó miatt a vitorlának mindig kell hely, hogy ezek fölött könnyen át tudjon fordulni.
A vitorla hátsó sarkánál (clew) viszont szélerőtől függően kisebb (erős szél) vagy nagyobb (gyenge szél) a vitorla és a boom közötti távolság.
Ugyanígy gondos beállítást igényelnek az árboc mentén lévő spagócák. Nagy hangsúly van a sarkoknál lévőkön. Vitorla szabásától függően (jelen esetben keresztszabású) gyenge szélben az árboc mentén a felső és az alsó 2-3 spagóca lazább; 2-3 (max4) mm van az árboc és a vitorla között, míg a középsők kicsit szorosabbak, 1-2mm-es távolság.
Erős szélben fordítva, tehát az árboc mentén a felső és az alsó 2-3 spagóca feszesebb, a középsők kicsit lazábbak. Ez elsősorban az árboc görbülése miatt van.
Mint azt korábban említettem, ezekről a beállításokról irdatlan mennyiségű anyag van, amiknek az elolvasása nem mindig igényel különösebb angol nyelvtudást, mivelhogy az adatok táblázatszerűen vannak feltűntetve.
A spagócák szélerőnek megfelelő beállítása mellett, amit még az edzők megnéznek:
- a vitorlán lévő jel az árbocon lévő két csík közé essen. Gyenge szélben jellemzően a felső határ felé, erősebb szélben, pedig az alsó határ felé.
- a vitorla éleinek beállítása.
Az előbbinél, ha a vitorlán lévő jel ki van csúszva az értékből, akkor jellemzően az felső határ felé tolódik el. Ez azért van, mert:
- a vitorla felső sarkánál (throat) lévő átlós spagóca túl hosszú; (ez akkor jó, ha az árbocon a legfelső spagóca merőleges az árbocra nézve)
- és/vagy a legelső spagóca a boomon szintén túl hosszú
- és/vagy a cunningham túl rövid
- és/vagy a gaff túl van tépve és nincs lealbázva.
Végül a vitorla beállításának a csúcspontja…mert ugye eddig tulajdonképpen csak a vitorla felkötözéséről beszéltünk…tehát a csúcspont az él állító kötelek megfeszítése. Na itt kezdődik az igazi tudomány, az előzőek csak „beugró” kérdések voltak! :)
Sajnos előfordul, hogy nem mindig vannak tisztában a versenyzők (tisztelet a kivételnek), hogy melyik kötéllel mit is lehet beállítani:
- gaff – első él feszessége
- alba – első- és hátsó él feszessége
- hátsó él kötél – a vitorla alsó élének feszessége.
Ezeket kell a szélerő változás mértékének megfelelően húzkodni. Tulajdonképpen pont ezeknek az állításoknak a hiánya okoz problémát, mert
…ha túl laza, vagy ha túl feszes,
...akkor nem tökéletes… :)
Gaff
A túl feszes gaffot elég jól fel lehet ismerni, mert a vitorla felső csúcsától (peak) az árboc-boom csatlakozásáig (tack) tartó „hurka” jellemzi. Mind bőszélben, mind pedig krajcban ugyanúgy néz ki a túlfeszített gaff. A probléma, hogy a vitorla első éle, illetve a belépő él nem megfelelően működik, így se a sebesség, se az élesség nem lesz tökéletes.
A túl laza gaff sem jó, mert a vitorla hátsó élére is hatással van. A vitorlán a throat-clew pontok közötti ráncok jellemzik.
Gyenge szélben, mint az a képen is látható, egy kicsit lehet laza a gaff, de csak egy kicsit. Kb annyira, mint a HUN 371-es versenyzőnél.
Alba
Erős szélben jól le kell albázni…alapvetően azért, hogy a vitorla hátsó éle feszes maradjon és tudja kezelni az ott ébredő erőket. Ha laza, mint ahogy azt a képen látni lehet, akkor a vitorlából nem tud távozni az erő, ami a hajót egyrészt instabillá teszi, másrészt a túl nagy billentő nyomaték a hajó orrát állandóan a víz alá akarja tolni. Erős szélben a laza alba arról is felismerhető, hogy a boom túl magasan van. Igaz, ez a versenyzőknek nem mindig haszon infó, mert ugye a saját vitorlájukba profilból nem tudnak belenézni…legalábbis nem futam közben.
Ezen a képen talán jobban lehet látni, hogy mit is eredményez a laza alba.
Tehát erős szélben a laza alba a gond, míg gyenge szélben a túlhúzott alba. Ugyanis ebben az esetben (gyenge szél) a vitorla hátsó éle túlzottan feszes és nem tud a vitorla eléggé dinamikusan mozogni.
Hátsó él
Ezekről sajnos nem sikerült fényképet találni, de igaz, hogy ennek az állításával különösebben nem szokott gond lenni. Esetleg csak az, ha egy picit jobban meg van feszítve a szél erejéhez képest.
Összegzés: érdemes tisztában lenni azzal, hogy az adott vitorlát hogyan kell felkötözni, mik a gyári ajánlások. A felkötözésre és az élek beállítására ne sajnáljátok az időt (pláne, hogy ettől technikai jellegű ez a sport), mert befolyásolja hajótok sebességét!